Növesztett gyémánt
Ezeket nem bányásszák, laborkörülmények között állítják elő. Megszólalásig hasonlítanak az eredetiekhez. Tekintse meg szintetikus gyémánt jegyűrűinket!
107
page-template,page-template-full_width,page-template-full_width-php,page,page-id-107,theme-bridge,bridge-core-2.1.9,woocommerce-no-js,ajax_fade,page_not_loaded,,qode_grid_1300,footer_responsive_adv,qode-content-sidebar-responsive,columns-4,qode-product-single-tabs-on-bottom,qode-theme-ver-20.6,qode-theme-bridge,disabled_footer_top,wpb-js-composer js-comp-ver-6.1,vc_responsive
 

Növesztett gyémánt

Valódi gyémánt

Növesztett gyémánt

Mi is az a növesztett gyémánt?

p
Nem más, mint a labor gyémánt.

És mi az a labor gyémánt? A labor gyémánt anyaga 100%-ban megegyezik a természetes gyémántéval. Az egyetlen különbség a természetes és labor gyémántok között, hogy a természetes gyémántot bányásszák, míg a növesztett gyémántot ember alkotta gépek állítják elő.

A mesterséges gyémántok előállítása

p

A mesterséges gyémántok előállítását rengeteg kísérletezés előzte meg, de mindez szükséges volt ahhoz, hogy átfogó tudományos ismereteket szerezzenek a gyémánt szerkezetével, belső elrendezésével kapcsolatban. Az első laboratóriumi gyémánt elkészültére 1955-ig kellett várni, amikor ez egy négy amerikai tudósból (Bundy, Hall, Strong, Wentorf) álló kutatócsoportnak sikerült.

A gyémánt vegyi szempontból az egyetlen homogén drágakő, hiszen csak szénatomokból áll, ezeknek viszont speciális tetraéderes szerkezetbe kell rendeződniük. A laboratóriumi gyémántok előállítására kétféle módszert dolgoztak ki. Az elterjedtebb, amikor a földkéreg mélyén uralkodó állapotokat reprodukálják laboratóriumi közegben. Ez a magas nyomás, magas hőmérséklet módszere, amelynek során a gyémánt természetes keletkezési környezetéhez (1500   C-os és 5 GPa) hasonló hőmérsékleti és nyomásviszonyok mellett végzik a kristályosítást.

A költségesebb eljárás folyamán a metángázt olyan magas hőmérsékletre hevítik, hogy megfosztják a metánmolekulákat a hidrogénatomoktól, majd a gyémánt szerkezetének megfelelően rétegezik, növesztik a szénatomokat. Innen származik az elnevezés: növesztett gyémánt.

A szintetikus gyémánt megjelenése átformálta a gyémántpiacot, és a mesterséges drágakövek a széles tömegek számára is elérhetővé váltak. A laboratóriumi gyémántok piacán valódi fordulópontot jelentett, amikor a gyémántpiac vezető szereplője, a De Beers 2018-ban bejelentette, hogy a jövőben természetes gyémántok mellett mesterséges gyémántok kereskedelmével is foglalkozik majd.

A szintetikus gyémánt előnyei

p
Miért válasszuk a labor gyémántot?

– Villámgyors előállítás korszerű technikai közegben
– Könnyedén színezhető gyémántkristályok
– Etikus: nem tapad hozzá vér és verejték
– Ára töredéke a természetes gyémánténak
– Ragyogása viszont ugyanolyan megnyerő!

Mesterséges gyémánt kiváló minőségben

Miben különbözik a labor gyémánt a természetes gyémánttól?

p

Akik azt hinnék, hogy rögtön kiszúrják majd a különbségeket a természetes és a mesterséges gyémántok között, nem is tévedhetnének nagyobbat. Az eltérések szabad szemmel egyáltalán nem láthatóak, hiszen a kétféle gyémánt szerkezetileg teljesen megegyezik, így fizikai tulajdonságaik terén sem észlelhető különbség: keménységük, kopásállóságuk, gyémántfényük is hasonló.

Kizárólag érzékeny műszerek segítségével lehet kiszűrni a nüansznyi különbségeket, amelyek nagyrészt mind a merőben eltérő keletkezési körülmények számlájára írhatók. Laboratóriumi környezetben a gyémánt előállításánál gyakran fém katalizátorokat használnak, így csökkenthetik a hevítési hőmérsékletet, ami gazdaságosabb gyártást eredményez. Előfordul, hogy ezeknek a fémeknek a maradványai megmutatkoznak a végtermékben. Ezzel szemben feltételezik, hogy a természetes gyémántok nem fémek jelenlétében jönnek létre.
A keletkezési idejük közötti különbség évmilliókban mérhető. A természetes gyémánt rendkívüli értéke éppen abban rejlik, hogy sok véletlen körülmény szerencsés összjátékának köszönhető, a szénatomok ugyanis hajlamosak inkább grafitba rendeződni, és hidrogén- illetve oxigénatomokhoz kapcsolódni. A gyémánttá kristályosodás csak megfelelő nyomás és hőmérséklet esetén következik be több száz kilométerre a Föld mélyén, a felszínközelbe jutásig pedig évmilliók telhetnek el. A laboratóriumi előállítás ezzel szemben pontos paraméterek alapján történik, ami villámgyors termelést tesz lehetővé.
A mesterséges gyémánt kereskedelmi előnyéhez tartozik, hogy a gyártási folyamat során adalékokkal viszonylag egyszerűen színezhető. Ennek köszönhetően a szivárvány minden színében pompázó gyémántkristályok hozhatók létre, míg természetes körülmények között a színes gyémántok ritka csodának számítanak.
A szintetikus gyémántok melletti érvként gyakran hoznak fel etikai szempontokat is, hiszen köztudott, hogy a gyémántbányákban sokszor gyerekeket dolgoztatnak embertelen körülmények között. Nem beszélve arról, hogy az értékesített drágaköveket háborús konfliktusok finanszírozására használják.